[Use of thoracic and lung ultrasound in general anesthesia]. / A mellkas és a tüdo ultrahangvizsgálatának szerepe az általános érzéstelenítés során.

The use of ultrasound became an essential tool in the everyday practice of anesthesiology and intensive care as an indispensable prerequisite for the precise guidance of invasive procedures and also as a point-of-care diagnostic method. Despite the limitations of imaging the lung and thoracic structures, the COVID-19 pandemic and recent advances made this technology an evolving field. The intensive therapy applies these methods with important experience for differential diagnosis and assessment of disease severity or prognosis. Minor modifications of these results make the method beneficial for anesthesia and perioperative medicine. In the present review, the authors accentuate the most important imaging artefacts of lung ultrasonography and the principles of lung ultrasound diagnostic steps. Methods and artefacts of high importance supported by evidence for the assessment of airway management, attuning of intraoperative mechanical ventilation, respiratory disorders during surgery, and postoperative prognosis are articulated. This review intends to focus on evolving subfields in which technological or scientific novelties are expected. Orv Hetil. 2023; 164(22): 864-870.

Relationship between the coronavirus epidemic and the use of complementary and alternative medicine prior to elective surgical procedures / A koronavírus-járvány hatása a komplementer terápiás gyógymódok igénybevételére elektív sebészeti mutétek elott.

Összefoglaló. Bevezetés: A 2019 végén Vuhanból kiinduló, SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány jelentos hatást gyakorolt életünkre. Specifikus terápia hiányában az emberek egy része alternatív gyógymódokhoz fordult. Célkituzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a betegek komplementer gyógymódokhoz való viszonyulására elektív sebészeti mutétek elott. Módszer: Egy magyarországi klinika és egy városi kórház elektív sebészeti mutétre váró betegei körében végeztünk anonim kérdoíves felmérést 2020. augusztus 3. és december 18. között. 279 kérdoívet dolgoztunk fel, a válaszadási arány 69,7% volt. Eredmények: A koronavírus-járvány hatására a válaszadók 91,4%-ának nem változott meg a véleménye a nem konvencionális kezelésekrol, 8,2%-a bizakodóbban tekintett ezekre. A komplementer terápia betegségmegelozo hatása iránt a kitöltok 16,8%-a volt bizakodó, 25,4%-a elutasító, 57,7%-a nem formált véleményt. A válaszadók 24,7%-a vett igénybe élete során alternatív módszereket, a koronavírus-fertozés megelozésére csak a nyilatkozók 10%-a alkalmazna ilyen gyógymódokat. Kizárólag a pandémia hatására senki nem kezdett el komplementer gyógymódokat használni. A kérdoívet kitöltok 55,6%-a használt gyógynövénykészítményt élete során. A járvány ideje alatt a válaszadók 27,5%-a vett igénybe gyógynövénykészítményeket; a gyógymód alkalmazása és a vizsgált szociodemográfiai tényezok között nem találtunk összefüggést. A gyógynövények alkalmazása alacsonyabb mértéku volt a daganatos és a thromboemboliás betegek között. Következtetés: Vizsgálatunk alapján a komplementer gyógymódok használata feltehetoen a járvány miatt elrendelt korlátozásokból adódóan csökkent, a gyógynövények alkalmazása azonban nem változott lényegesen. A válaszadók tizede használt komplementer gyógymódot a koronavírus-fertozés megelozésére. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678-1686. INTRODUCTION: The coronavirus epidemic caused by SARS-CoV-2 from Wuhan at the end of 2019 had considerable impact on our lives. In the absence of specific therapy, some people have resorted to alternative therapies. OBJECTIVE: The aim of our study was to explore the effect of the coronavirus epidemic on the patients' attitudes toward complementary and alternative medicine. METHOD: We have performed anonymous questionnaire survey among patients of a Hungarian university hospital and a city hospital waiting for elective surgery between August 3, 2020 and December 18, 2020. We received 279 questionnaires, the response rate was 69.7%. RESULTS: As a result of the coronavirus epidemic, 91.4% of the respondents did not change their opinion about complementary and alternative treatments, 8.2% were more optimistic about them. 16.8% of respondents were optimistic, 25.4% rejected, and 57.7% did not form an opinion about the disease-preventing effect of complementary therapy. A quarter of respondents (24.7%) had used complementary therapies in their lifetime, with only 10% of respondents using such therapies to prevent coronavirus infection. As a result of the pandemic, no one started using complementary therapies. 55.6% of the respondents used a herbal preparation during their lifetime. In the course of the epidemic, a high proportion of respondents (27.5%) used herbal preparations; no correlation was found between the use of the treatment and the socio-demographic factors examined. The use of herbs was lower among cancer and thromboembolic patients. CONCLUSION: Based on our study, the use of complementary therapies presumably decreased due to the restrictions imposed in the epidemic, however, the use of herbs did not change significantly. One-tenth of the respondents used naturopathic cure to prevent coronavirus infection. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678-1686.